Különösen az énekes viselkedése ad okot aggódásra.
A zenekar az akusztikus zene oltárára helyezte a szívét és 2010 áprilisában piacra dobták a Tánc az ördöggel bizarr címmel ellátott bemutatkozó nagylemezüket.
Nehéz nem észrevenni, hogy az Ölj meg!-nek keresztelt dal még sötétebb lett, mint az album címe - első hallásra. Életre kelnek benne a vámpírok, akik manapság egyre inkább ellepik a világot. A fővámpír természetesen az énekes, aki kendőzetlen őszinteséggel mutatja be, milyen is az élete, igazi vámpírként.
S bár élőhalottak a vérszívók, azért a reggelente kihűlő mellkasukban szív dobog, amelyet leginkább szerelemmel lehet életben tartani. Vagy éppen megölni… Csakhogy egy vámpírt hidegre tenni nem egyszerű.
"Ha pisztolyból tüzelsz, engem nem fog a golyó, ha kevered a mérget hét korsóval adj,
A sivatagi vihart is, igen, ide küldheted, hidd el engem mindez már hidegen hagy!"
Egyvalamivel mégis el lehet pusztítani: ha a szívét ezüstgolyóval célozzák meg. Erre pedig csak egy nő képes, aki a legnagyobb vámpírok vesztét is okozza.
Ugyanis minden vámpír rohadt és szemét. Hiába tombol a kamaszok körében a Twilight láz. Úgy kábította el a világot a történet, mint egy vérszívó a prédáját. Alattomosan és számító módon. A néhol szemtelen, néhol szarkasztikus, de mindig igaz Colombre szöveg görbe tükröt tart azok elé, akik hallgatnak a sorok között: a valóságos vámpírok nem a könyvekben és a filmekben, hanem közöttünk, a mindennapjainkban élnek.
S akkor a legártalmatlanabbak, ha zenélni hagyják őket… |
