A hónap első napja a munkásmozgalmak által kiharcolt ünnep, de egyházi vonatkozással is rendelkezik. Május 1. Munkás Szent József, a munkások védőszentjének ünnepe is. Európai pogány ünnepek (pl. Beltane ünnepe), illetve egyes hagyományok is köthetők az év legszebb hónapjához.

Az ünnep eredete

1817-ben Robert Owen, egy brit gyártulajdonos tette közzé a munkások követeléseit. Célja többek között az volt, hogy az addigi 10-16 órás munkaidőt lecsökkentse a ma is érvényes 8 órára. Bár 30 évvel később (!) a nők és a gyermekek munkaidejét 10 órára csökkentették, érdemi előrelépés nem történt az ügyben.

1886-ban, május elsején, chicagói munkás szakszervezetek szerveztek sztrájkot azonos célokért. A tüntetésnek egy zavargás vetett véget; szocialista anarchisták bombát dobtak a tömeget felügyelő rendőrökre. A rendőrök viszonzásképpen tüzet nyitottak. Miután 11 ember életét vesztette, a sztrájk véget ért.

A fent említett sztrájknak köszönhetően lett május első napja lett a munka ünnepe, s a 20. században a terjedő szocialista és munkásmozgalmaknak köszönhetően a munkások egyre több jogot harcoltak ki.

Hagyományok- májusfa állítás

A munka ünnepe mellett más eseményekre is sor kerül a hónap első napján. A legények korábban csoportba verődve jártak májusfát állítani a még hajadon lányoknak. A célra a magas, vékony fa a legalkalmasabb, általában színes üvegekkel, szalagokkal díszítik, s éjjel állítják, míg a lányok alszanak. Egyes területeken a kiszemelt hölgynek, másutt a rokonlányoknak is állítanak májusfát.

Hazánkban főként nyírfát és más, vékony, hajlékony fát használnak, a britek azonban galagonyából készítik. Házaikra galagonyát tesznek, hogy megvédje a rossz szellemektől. Érdekesség, hogy Május 1. előestéje volt a 'boszorkányszombat'.